Német jagdterrier


Rudolf Friess főerdész, Walter Zangenberg nagybirtokos és Cári Erich Grünewald gyártulajdonos lelkes vadászként a Foxterrier Klub „ellenzékét” alkották, mivel számukra, a világ tenyésztőinek többségével szemben, nem kutyáik szépsége volt az elsődleges cél. Dr. Heck-Hagenbeck állatkert-igazgató négy fekete-vörös terriert (Werwolf, Raugraf, Morla és Nigra) ajándékozott Zangenbergnek, aki e négy kutyát legjobb foxterrierjeivel pároztatta.

De hiába dolgozott oly¬kor 100 kutyával is, nem tudta megszilárdítani a kívánt fekete-cser színt, a négy Heck-féle ku¬tyával viszont nem akart beltenyészteni, nem megfelelő vadászösztönük miatt. Dr. Herbert Lackner, königsbergi fogorvos egy német vadászati lapban olvasott a négy fajtaalapító munká¬járól. Dr. Lackner éppen egy német vadász-schnauzer kitenyészésén fáradozott, meglehetősen sikeresen, három nemzedéken keresztül.

Az öt elkötelezett férfiú Münchenben ült össze tapasztalataikat kicserélni, és elméletben itt született meg a mai német jagdterrier. Dr. Lackner hamarosan kiderítette, hogy a Heck-féle ku¬tyák nem fajtatiszta foxterrierek, hanem foxterrier anyjukat valószínűleg egy welsh terrier vagy egy welsh-ír terrier keverék kan fedezte be. Mivel schnauzereket nem akartak használni a jagdterrier kialakításához, csak terriereket, fekete-vörös egyedek után kezdtek kutatni.

Egy an¬gol egyetemi professzor révén hozzájutottak egy ilyen színű, igazi angol munkavonalból szár¬mazó terrierhez. A Forma Baltia nevet elnyerő szuka 600 márkába került, ami akkoriban igen sok pénzt jelentett egy kutyáért.

Német jadgterrier standard (FCI 103)

Rövid történeti áttekintés:

Az első világháború után néhány aktív vadász kivált a nagy taglétszámú Foxterrier Klubból, hogy olyan tenyészetet építsen fel, mely kizárólag a vadászati teljesítményre összpontosít. így a tapasztalt vadász-kinológus Rudolf FrieB, Walter Zangenberg és Carl-Erich Grünewald elhatározta egy fekete-cser vadászkutya kitenyésztését, föld alatti munkára.

Fáradozásaikat a vélet¬len is segítette. Lutz Heck-Hagenbeck állatkert-igazgató négy fekete-cser terriert ajándékozott nekik, melyek állítólag fajtatiszta foxterrier-vonalakból származtak. Ezek a kutyák alapították a német jagdterrier tenyésztését.

Ebben az időben csatlakozott dr. Herbert Lackner a fajta alapítóihoz. Az óangol terrier és a welsh terrier céltudatos bekeresztezésével, és intenzív tenyésztési munkával sikerült a fajta meg¬jelenését megszilárdítani. Ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy sokoldalú, kemény, hangtalanul dolgozó és vízkedvelő kutyákat tenyésszenek, kifejezett vadászösztönnel és a legjobb képezhetőséggel.

1926-ban alakult a Német Jagdterrier Klub. A tenyésztők a legnagyobb hangsúlyt e va¬dászkutya vadászati használhatóságára, szilárd wesenére, bátorságára és vakmerőségére fektetik.

Német jadgterrier jellemzői:

Általános megjelenés: Kicsi, fekete-cser színű, kompakt, jó arányokkal rendelkező vadászkutya.

Fontos arányok:

  • A mellkas kerülete és a marmagasság aránya: a mellkas kerülete 10-12 centiméterrel nagyobb, mint a marmagasság.
  • A test hosszának és a marmagasság aránya: a test csekély mértékben hosszabb, mint a marmagasság.
  • A mellkas mélységének és a marmagasság aránya: kb. a marmagasság 55-60 százaléka.

Wesen: Bátor és kemény, munkára kész és kitartó, életerős és temperamentumos, megbízható, kezelhe¬tő és irányítható, nem gyáva vagy agresszív.

Fej: Nyújtott, kissé ék alakú, nem hegyes, a fang valamivel rövidebb, mint a koponya a nyakszirt- csont és a stop között.

Koponya: Lapos és a fülek között széles. A szemek között keskenyebb.

Stop: Csekély mértékben kifejlett.

Orr: A fangnak megfelelően sem túl keskeny, sem túl kicsi, nem osztott, fekete, ha a szőrzet fő szí¬ne barna, barna is lehet.

Fang: Erőteljes, mély alsó állkapocs, erősen kifejlett áll.

Pofa: Kifejezett.

Ajkak: Feszesek és jól pigmentáltak.

Állkapocs/harapás/fogak: Nagy fogak. Erőteljes állkapocs, szabályos, rendezett és teljes ollós harapással, a felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak sorára nyúlik, és a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak. A fogképletnek megfelelő 42 fog.

Szemek: Sötétek, kicsik, oválisak, jól és sérüléstől védetten elhelyezkedők, szoros szemhéjak. Határozott tekintet.

Fülek: Enyhén a fejhez simuló, félig lelógó fülek, magasan tűzöttek, nem kimondottan kicsik, V-formájúak.

Nyak: Erőteljes, nem túl hosszú, kissé erősebb átmenettel illeszkedik a vállakhoz.

Felső vonal: Egyenes.

Mar: Kifejezett.

Hát: Erős, egyenes, nem túl rövid.

Ágyék: Erőteljesen izmolt.

Far: Erőteljesen izmolt, lapos.

Mellkas: Mély, jól ívelt bordákkal, nem túl széles, hosszú szegycsont, jól hátranyúló bordákkal.

Alsó vonal: Elegáns ívvel fut hátrafelé, rövid, feszes lágyékkal és enyhén felhúzott hassal.

Farok: Jól a hosszú farhoz tűzött, kb. egyharmadával kurtítják. Inkább lehet kevésbé felemelve hordott, mint meredeken felfele irányuló, nem ívelhet a hátvonal fölé. A természetes farok vízszintesen vagy sarlóson hordott.

Mellső rész: A végtagok elölről nézve egyenesek és párhuzamosak, oldalról nézve jól a test alatt állnak. A talaj és a könyök közötti távolság kb. megegyezik a könyök és a mar közötti távolsággal.

Váll: Jó ferde és hátranyúló, hosszú lapocka.

Felkar: Lehetőleg hosszú, jól és szárazon izmolt.

Könyök: A testhez simul, sem kifelé, sem befelé nem fordul. Jó szögellés a felkar és az alkar között. Alkar: Száraz és függőleges, erőteljes csontozat.

Mellső lábközépízület: Erőteljes.

Mellső lábközép: Enyhén előre irányuló, a csontok inkább erőteljesek, mint finomak.

Mellső mancsok: Gyakran szélesebbek, mint a hátulsók, szorosan egymáshoz simuló lábujjakkal, vastag, durva, ellenálló és jól pigmentált talppárnákkal. Párhuzamosan mozognak, álló testhelyzetben és mozgásban sem fordulnak befelé vagy kifelé.

Hátulsó rész: Hátulról nézve a hátulsó végtagok egyenesek és párhuzamosak. Jó szögelés a comb és a láb¬szár között, akárcsak a lábszár és a hátulsó lábközép között. Erőteljes csontozat.

Comb: Hosszú, széles és izmos.

Térd: Erőteljes, a comb és a lábszár közötti jó szögeléssel.

Lábszár: Hosszú, izmos és inas.

Csánk: Mélyen elhelyezkedő és erőteljes.

Hátulsó lábközép: Rövid, függőleges.

Hátulsó mancsok: Oválisak-kerekek, szorosan egymáshoz simuló lábujjakkal, vastag, durva, ellenálló és jól pigmentált talppárnákkal. Párhuzamosan mozognak, álló testhelyzetben és mozgásban sem fordulnak befelé vagy kifelé.

Jármod: Térölelő, a mellső végtagok jó előre nyúlásával és a hátulsó végtagok jó tolóerejével, folyama¬tos, nem peckes, a mellső és hátulsó végtagok párhuzamosan mozognak.

Bőr: Vastag, feszes, ránctalan.

Szőrzet: Sima, sűrű, kemény drótszőr vagy durva sima szőr.

Szín: Fekete, sötétbarna vagy feketésszürke, vörösessárga, élesen elhatárolt, tiszta jegyekkel a szemöldökön, a fangon és a szügyön, a végtagokon és a végbélnyílás körül. Világos vagy sötét maszk egyformán megengedett. Kis fehér jegyek a szügyön és a lábujjakon elfogadottak. Marmagasság: Kanok és szukák: 33-40 cm.

Súly: A kívánatos munkasúly kanoknál 9-10 kg, szukáknál 7,5-8,5 kg.

Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az elté¬rés mértéke határozza meg. Egy vagy mindkét hiányzó M3 nem hiba.

Súlyos hibák:

  • Keskeny koponya, keskeny és hegyes fang, ferde alsó állkapocs, szűk állkapocs, gyenge harapás, a metszőfogak bármilyen csekély mértékű rendezetlensége.
  • Világos vagy foltos orr.
  • Világos, túl nagy vagy kidülledő szemek.
  • Felálló vagy félig felálló fülek, túl kicsi, túl mélyen tűzött vagy túl nehéz fülek.
  • Meredek mellső rész.
  • Beesett vagy pontyhát, túl rövid hát.
  • Rövid szegycsont.
  • Túl keskeny, túl széles front.
  • Meredek hátulsó rész, túlépített hátulsó rész.
  • Erősen kifelé vagy befelé forduló könyök, tehénállás, O-lábúság, szűk vagy tág végtagállás; mozgásban és álló testhelyzetben egyaránt.
  • Poroszkálás, peckes vagy tipegő mozgás.
  • Nyitott mancsok, macskamancsok.
  • Túlhajló farok, túl mélyen tűzött farok, lelógva hordott farok.
  • Rövid, gyapjas, nyitott vagy vékony szőrzet.
  • A has és comb belső felülete kopasz.

Tenyésztésből kizáró hibák:

  • Gyenge wesen, lövés- és vadfélénkség.
  • Előre- vagy hátraharapás, keresztharapás, tétreharapás, részleges tétreharapás, kulissza-harapás, foghiány (kivéve M3).
  • Pigmenthiány.
  • Ektrópium, entrópium, különböző színű szemek, kék vagy foltos szemek.
  • Színhiba.
  • A megadott méret alatti vagy feletti magasság.

Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük